A rozékirály büszke sportos múltjára

 

A bor és a sport összehozza az embereket. Az alaptézist vallja Dúzsi Tamás borász is, aki alkalmilag verbuválódott csapattal többször rajthoz állt a SporTolna Triatlon Fesztiválon. 

 

Kevesen tudják a rozékirályként ismert Dúzsi Tamásról, hogy a vörösboraira több érmet kapott, mint a rozéira. A párizsi Vinalies Internationales-en, ami a világ legnagyobb borversenyének számít, a 2011-es Görögszóval elhozta a nagydíjat. Vörösborra Magyarországon eddig még senki nem kapott ilyen rangos elismerést.

Az is kevésbé ismert tény vele kapcsolatban, hogy fiatalabb korában versenyszerűen kerékpározott és futott. Sporteredményei közül büszke a kerékpáros országos vidékbajnokságon elért második helyére; főiskolásként a tájékozódási futóbajnokságon megfutotta a II. osztályú szintet, ami egy amatőr sportolótól nem rossz eredmény. További rangos eredménye volt még az Egerben 1972-ben lebonyolított megyei mezeifutó-bajnokságon csapatban elért győzelme.

1985-ben több ismert emberrel együtt bábáskodott a SportTolna Triatlon Fesztivál körül.

„Gyöngyösön jártam főiskolára, kerékpárversenyzőként akkor kaptam rá a futásra – mondta Dúzsi Tamás. – 1976 és 1982 között borászként és testnevelő tanárként dolgoztam a Mezőgazdasági Szakmunkásképző Intézetben. A hetvenes-nyolcvanas években a tömegsport még gyerekcipőben járt, aki sportolni akart, az egyesületek szakosztályában tehette meg. Többen voltunk, akik segítettük a szabadidősport növekedését.”    

A SporTolna népszerűsítésében is segített a szervezőknek, de ha a helyzet úgy hozta, akkor rajthoz állt baráti váltóban és példát mutatott.

„A hangosbemondónak jeleztük, ha valaki csapattagot keresett az induláshoz, így álltunk össze csapattá egy fővárosi úszóval és egy szentesi futóval – tette hozzá Dúzsi Tamás. – Szekszárdi kadarka néven indultunk, és elég jó eredményt értünk el. Schneider Konrád mellett másodedzőként dolgoztam a Szekszárdi Szövetkezeti Spartacusnál, s azon kevés bringás közé tartoztam, aki szerette a futást. Hetente háromszor-négyszer ültem kerékpárra, extraedzéseket nem végeztem a verseny előtt, mivel a versenyzői múlt utóhatása nem múlott el.”  

A 2014-ben az Év bortermelőjének választott borász a sport általános népszerűsítése mellett az egészségtudatos, aktív életmód híve, ha teheti és egészségi állapota megengedi, ma is hetente előveszi a kerékpárját.