„Fadd-Dombori a triatlon bölcsője” – így vélik sokan, például Maracskó Tibor is, aki öttusázó világbajnokként 1986-ban már rajthoz állt Fadd-Domboriban, hogy aztán kicsit később, az 1989-ben megalakuló Magyar Triatlon Szövetség első elnökeként segítse a sportág hazai megerősödését.
Az 1986-os már a második rendezvény volt, az első triatlon fesztivált ugyanis 1985 augusztusának első hétvégéjén rendezték, több mint 300 résztvevővel.
A „bölcső bölcsőjét” – ha szabad így fogalmazni – Szombathelyen és Szolnokon érdemes keresni. Czencz Péter versenyigazgatót (a triatlon szövetség első főtitkárát) ugyanis az 1984-es Vasi Vasember és a szolnoki Tisza Nonstop négytusa (futás-kerékpár-kajak-úszás) viadal ösztönözte arra, hogy a Szekszárdtól 20 kilométerre található üdülőtelepen belekezdjen valami forradalmian újba. Némi nosztalgia és érdekesség: Czencz Péter elmesélése szerint a szolnoki négytusa rajtja előtt defektet kapott, de egy „bajuszos fiatalember kisegítette”, így ismerkedtek meg Kocsis Árpáddal, aki öt évvel később a szövetség egyik első alelnöke lett.
Július 27-én „hivatalosan” is megtörténik a keresztelő: egy fa faragvány emlékeztet majd mindenkit a kezdetekre, azzal a felirattal, hogy „Fadd-Dombori a triatlon bölcsője”.
De egyáltalán miért hívhatjuk így Fadd-Domborit?! Például azért, mert sok szempontból elsőnek számít: itt volt először gyermek futam, középtávú országos bajnokság, nemzetközi versenyek, és minden valószínűség szerint itt indultak a legtöbben az első triatlonversenyükön Magyarországon. 1985-ben például a résztvevők háromnegyede életében először állt rajthoz hivatalos triatlon versenyen.
„Mi találtuk ki az én-te-ő triatlon váltót, már 1985-ben is volt ilyen versenyszámunk, és azóta is folyamatosan azért dolgozunk, hogy Fadd-Dombori több legyen, mint egy sima, egyszerű, ’normál’ verseny. Mindig élmény, főleg újfajta élményt szeretnénk adni az indulóknak” – mondta Czencz Péter.